| Apr | MAY | Jun |
| 09 | ||
| 2012 | 2013 | 2014 |
COLLECTED BY
Collection: Wide Crawl started April 2013
| Amu-darja | |
 |
|
| A Tádzsik-Afgán Barátság-híd építése a ködbe vesző Amu-Darján. | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Afganisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 2620 km |
| Vízhozam | 2525 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 227 000 km² |
| Forrás | Pamír-hegység |
| Torkolat | régebben az Aral-tó |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
| Az Amu-darja és a Szir-darja | |
AzAmu-darja (azókori Óxosz vagy Oxus, tádzsik: Омударё vagy дарёи Ому - Omudarjo vagy darjoi Omu; perzsa: آمودریا - Âmudaryâ; üzbég: Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Tartalomjegyzék |
Az Amu-darja a Pamír-hegységben ered és korábban az Aral-tóba ömlött, ma már azonban az intenzív öntözés által is csökkentett vízbőségű folyó nem éri el a zsugorodó tavat és korábbi deltájának ágai eltűnnek a sivatagban.
AVaks és a Pandzs folyók összeömlése hozza létre, hossza innentől számítva mintegy 1400 kilométer, de ha a Pandzs pamíri forrásvidékétől számítjuk, akkor mintegy 2620 kilométer, amivel a Föld 29. leghosszabb folyója. Vízgyűjtő területe mintegy 227 000 km²,[1] ezzel a 48. legnagyobb. Medencéjén Afganisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán osztozik.
Mintegy 1450 kilométeres szakaszon hajózható. Átlagos vízhozama 2525 m³/másodperc.
Egyik fő forrása a Pamír-folyó, amely a Pamír-hegységben a Zorkul tóból ered és keleti irányban Istrag felé folyik, ahol észak felé fordul. Ezután az Amu-darja délnyugati irányba fordul, a tőle északra elterülő Tádzsikisztán és a déli Afganisztán határát alkotva. Ezen a szakaszon a Tádzsik-Afgán Barátság-hídon lehet átkelni a folyón. Tovább haladva kelet felé a folyó mintegy 200 kilométeres szakaszon az üzbég-afgán határt alkotja, elhaladva Termez mellett és az Afgán-Üzbég Barátság-híd alatt. Újabb száz kilométeres szakaszon az afgán-türkmén határt is az Amu-darja jelöli ki, itt azonban északnyugat felé tartva a folyó Kerkinél türkmén területre lép. Elhalad Türkmenabat mellett és Kalkabadtól a türkmén-üzbég határon folyik tovább, majd sok ágra szakad, amelyek egykor a folyó deltáját alkották, Urgencs, Daşoguz és más városok közelében, de az ágak nem érik el a zsugorodó Aral-tót.
A történelmi feljegyzések arra utalnak, hogy valamikor a folyó nyugati irányban a Kaszpi-tengerbe ömlött, esetleg az Aral-tóba is és a Kaszpi-tengerbe is egyszerre.
Az Aral-tó látványos kiszáradása akkor kezdődött, amikor a 20. század közepén Moszkvában - ekkor a régió még a Moszkva-központú Szovjetunió része volt - úgy döntöttek, hogy az Amu-darja és a Szir-darja környékén tömeges méretekben gyapotot fognak termelni, és ennek öntözéséhez felhasználják a folyók vizét. A Kara-kum és a Kizil-kum sivatagban hatalmas csatornákat építettek.
A gyapot mellett rizst is termesztenek, amelynek vízben kell állnia. Az elmúlt évszázadban a megművelt földek nagysága az Aral környékén megduplázódott, lakossága két és félszeresére, mintegy 35 millió főre nőtt. Az öntözésre felhasznált víz mellett nagy mennyiség elszivárog a homokban, vagy a hőségben elpárolog. Az üzbég gyapotmezőkön a feljebb még több száz méter széles Amu-darja már nem jut. Az Aral az utóbbi fél évszázadban elvesztette vizének négyötödét (jelenlegi vízmennyisége mintegy 210 km³), folyamatosan apad és az öntözés visszafogása nélkül el fog tűnni, megváltoztatva a régió klímáját és élővilágát.
Az Aral-tó régiójában ivásra is az Amu-darja vizét használják. A szennyezett víz sok megbetegedést okoz.[2][3]
Adarja szó jelentése perzsa nyelven „tenger” vagy „nagy folyó”. Van olyan etimológia, amely szerint az Amu előtag a mai Türkmenabat város ókori nevével lehet összefüggésben (Āmul).
A helyiek közül sokan – ahogy a legtöbb középkori iszlám forrás is – Dzsajhun (جيحون) néven emlegetik, ami egyes vélemények szerint a Gihon szóból származik, amely a biblia Édenkert négy nagy folyójának egyikét jelöli.
Ókori neve, az Oxus a mai Vaks folyó nevének egy változata lehet.
Ahindu Vaju Purána és a Matszja Purána Csaksu néven említik.
Akarakalpak népdal hasonló érzelmi tartalmat kapcsol az Amu-darjához, mint a magyar népdalok a Tiszához:
AWikimédia Commons tartalmaz Amu-darja témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Amu Darya című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Amu-darja&oldid=13523298” Kategória: ●Tádzsikisztán folyói ●Türkmenisztán folyói ●Üzbegisztán folyói ●Afganisztán folyói
